Időnként megkapom a kérdést, amit alighanem nagyon sokan, nevezetesen, hogy melyik szolgáltatót ajánlom, akár csak egy egyszerű személyes webhelyre lenne szükség valamilyen lightweight CMS-sel, akár a szerver erőforrásait kétpofára zabáló wordpresses webhelyre, akár olyanra, amelyiknél fontos, hogy a szolgáltató akkor sem szól, ha az ügyfél nem kimondottan a klasszikus célra használja a szolgáltatást, azaz ritkán, viszont akkor kimondottan nagy erőforrásigényű webappokat kell futtatni, de kellően ritkán ahhoz, hogy ehhez túl drága lenne egy webappokat hosztoló, kimondottan cloud computing szolgáltató igénybevétele.
És még mindig azt tudom mondani, amit akár 3-4 évvel ezelőtt: hogy komolyan nem tudom! Hozzá szoktam tenni, hogy az enyém melyiknél van pillanatnyilag, de azt is, hogy simán előfordulhat, hogy amit éppen használok, néhány hónap múlva már gyakorlatilag használhatatlan lesz, viszont lévén, hogy általában 1-2 éves ciklusokban érdemes előfizetni a szolgáltatásra, a pénzvisszafizetési garancia már lejárt, ha az ügyfél költözik, bukja a befizetett pénzt. Emellett pedig azt, hogy az az összes, ami mellett el is hiszem, hogy a szolgáltató tud normális szolgáltatást nyújtani ebben a műfajban, olyan 5 USD/hó körül lehet, de már inkább 7-8 USD/hó összeget mondanék.
Szájbarágó következik, és igen, tudom, biztos lesz, aki unja - mire kell figyelni a szolgáltatóválasztásnál, mik a leggyakoribb tévhitek és átverések a szolgáltató oldaláról?
Még mindig meglepő, hogy mennyi ügyfél van, amelyik európai vagy magyar cégtől vesz igénybe webhoszting szolgáltatást annak ismeretében, hogy még a legsuttyóbb USA-beli szolgáltató is az összes fontos tényezőt tekintve messze veri a magyar webhoszting szolgáltatókat, na meg nem mellékesen sokkal olcsóbb is.
Ennek megértéséhez tényleg nagyon egyszerűsítve próbálom összefoglalni, hogy hogyan is működik a hagyományos webhoszting üzletág.
Abban nagy meglepi nincs, hogy ami a neten létezik, azt szerverek szolgálják ki. Azaz a szolgáltató vagy vesz vagy bérel egy dedikált szervert, ha van egy csöpp esze, azt normális szerverhotelben helyezi el. Természetesen ha nem piti játékosról van szó, akkor előre gondolkozik és eleve kolokáció alapon vesz igénybe szervertermi szolgáltatást, ahova rögtön több száz vagy több ezer szervert helyez el. Miután ez megvan, egy-egy szerverre, a virtualizáció nyilvánvaló előnyei miatt felhúz - ideális esetben kevés számú - virtuális gépet, ami persze a net felé valós szerverként fog látszódni, innentől kezdve minden a VM-en történik.
A VM ugyebár attól VM, hogy az ügyfél felé tökéletesen úgy látszik, mintha egy önálló szerver lenne. Megjegyzem, láttam, már olyan "internet szolgáltatót", ami kitalált valami Droid Pisti, aztán nem elég, hogy összesen egy szervert bérelt csórikám, de arra vagy idétlenül sok virtuális gépet húzott fel, hiszen ezzel a trükkel tudott VPS-szolgáltatást is biztosítani vagy ami még rosszabb, többrétegű virtualizációt alkalmazott, azaz a VM-en belül további VM-eket telepített. Aztán amikor már volt rajta mondjuk 100 ügyfél, ideális esetben egyvalakinek az elszart szkriptje nem rántotta magával az egész boltot mindenestől.
Tehát adott jópár szerver, azon kevés számú virtuális géppel, amit a szolgáltató kezel. A shared hoszting szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek pedig a VPS-eken kapnak egy-egy adag erőforrást, tárhelyet, jó esetben pedig normálisan meg van oldva, hogy egy ügyfél se vihessen el annyi erőforrást, ami a teljes VM stabilitását, így a többi ügyfél webhelyeinek rendelkezésre állását veszélyeztetné. Alapvető elvárás, hogy a leggyakrabban használt funkciók legyenek elérhetőek egy grafikus felületen keresztül, ingyenes VestaCP és ZPanel meg a többi ide vagy oda, az első helyről eléggé kirobbanthatatlannak tűnik a cPanel/WHMCS. Ha van felület, aminél kritikus fontosságú elvárás, hogy biztonságos legyen, az pont a cPanel és társai, mivel amit az ügyfél csinál, azzal végez ugye közvetlen műveleteket a saját birodalmában, innentől kezdve amikor tárhelyről írok, ebbe beleértem a rendelkezésre álló lemezterületen túl az adatbázisokat, a szkripteket futtató motorokat és természetesen adatbázismotorokat. Az ügyfeleknek nem evidens, de a cPanelért eleve fizetnie kell a szolgáltatónak, mégpedig olyan összeget, amit csak akkor éri meg licenszben használnia, ha nagyon nagy tételben boltol be belőle.
A hosztingban még csak nem is ez a legdrágább, hanem a többé-kevésbé normális support, ami lévén, hogy emberi erőforrást igényel, néhány ritka kivétellel mindig ki van szervezve a világ valamilyen kevésbé boldog országába, tipikusan Indiába, ahol aztán a 1st level support ideális esetben tud írni-olvasni amerikaiul' és 24x7x365-ben elérhető. Egyszerűen fel nem bírom fogni azoknak a szolgáltatóknak a felelőtlenségét, akik csak a helyi idő szerint munkaidőben adnak supportot, hiszen mindegy, hogy milyen eredetű szolgáltatáskiesésről van szó, akár egy lehaló szervert, akár egy komolyabb malware támadást, akár egy hülye ügyfelet, amelyik véletlenül rántja magával akár a teljes VM-et, ahogy írtam, végképp nem érdekli, hogy milyen nap és milyen napszak van.
Ha van terület, amire biztosan igaz, az a webhoszting, hogy a 1st support level, aztán tényleg 1st level, azaz tényleg csak a legelemibb ügyfélkéréseket tudják megoldani, mióta az eszemet tudom, ha volt valamilyen hiba vagy olyasmi, amit nem tudtam beállítani, a vonal túloldalán lévő busmannak mindig tovább kellett dobni a labdát egy magasabb support level felé, azaz akik már harceddzettebb IT-sok, több jogosultsággal, ők viszont eléggé világos, hogy nem ugraszthatók pár percen belül, pár órán belül jó esetben igen. Lényeg, hogy a support annyira drága, hogy tökéletes supportot fenntartani egyszerűen egy szolgáltató sem tudna fenntartani kifizetődő módon.
Ha valaki ráguglizik arra, hogy webhosting reviews, az első nagyon-nagyon sok találat olyan oldalra mutat, amelyik a szeplőtelen szűzanyára esküszik, hogy ők aztán tényleg függetlenek és az értékelések valóban felhasználói értékelések, sokszor nem is kell különösebb utánakutatni, hogy azonnal kiderüljön az, hogy gyakorlatilag az összes meg van bundázva, kevésbé rossz esetben csak el van árasztva valódinak tűnő, de egy-egy szolgáltató által elhelyezett értékelésekkel, amihez hozzáadódnak a teljesen dilettáns ügyfelek értékelései. Mert nem, az, hogy egy webhoszting szolgáltató 2-3 évig bevált, nem jelent semmit, ha 5 éven keresztül folyamatosan, az már igen. A leghosszabb ideig talán az Arvixe-tól igényeltem webhoszting szolgáltatást, ami kifogástalanul működött éveken keresztül, majd egyszer csak megvásárolta egy holding, amelyik valahol nagyon spórolni akart, mert folyamatosan lett egyre megbízhatatlanabb az egész, a végén már nem volt nap, hogy ne legyen több-kevesebb totális leállás, de még egy átlagos forgalmú Wordpress-oldalt sem volt képes elvinni a hátán annak ellenére, hogy minden létező bűvésztrükköt bevetettem a gyorsítás érdekében. Ha volt hiba, amit elkövettem, az az, hogy bíztam benne heteken keresztül, hogy majd javulni fog a helyzet, mire végül sürgősségi jelleggel kellett minden szart kimenekíteni a szolgáltatótól.
Itt megtorpannék egy kicsit: az én esetemben nem nagyon volt szükség többre, mint arra, hogy a személyes webhelyem legyen valahol, meg legyen egy tárterület, ahova stabilan lehet menteni olyan adatokat, amik nem érzékenyek. A szolgáltatók árképzési logikája alapján viszont még ilyen esetben is olyan csomagot érdemes választani, amelyik 5-10 oldal hosztingját vállalja. Azaz ha egy ilyenre az ügyfél előfizet, akkor édes mindegy, hogy önmagában egy oldal árválkodik vagy éppenséggel önkéntesen beköltöztetjük a szomszéd, a haver, a kolléga webhelyét is, lévén, hogy fizetni így is, úgyis ugyanannyit kell, lassabb meg nem lesz a szolgáltatás ettől. Márpedig ha a hozzám költöztetett oldal a szolgáltató balfaszsága miatt nem működik normálisan, az vérciki.
A másik fontos tényező, hogy az összes, de komolyan szinte az összes webhoszitng szolgáltató hazudik, különbség csak abban van, hogy mennyire pofátlanul! Éppen ezért van az, hogy az összesről található olyan review, amelyik az egekig magasztalja, na meg olyan is, amelyikben leírják ugyanarról, hogy a világon nincs nagyobb aljas lehúzás annál, amit csinálnak. Na ilyen szempontból semmit sem változott ez az egész piac 10 év alatt.
Először is: ha valamivel kapcsolatban az olvasható, hogy unlimited vagy unmetered, még a presales-enél rá kell kérdezni, hogy az náluk egészen pontosan mit jelent. Ha nem tud meggyőzni, felejtsd el!
A korlátlan használattal kapcsolatos átverések, amikkel találkoztam vagy olvastam, konkrét szolgáltatóknál, komolyan csak a legirritálóbbakat emelem ki:
- az übernépszerű Hostgator még a legerősebb csomagjánál is korlátlan tárhelyet ígér, ami egy olyan hazugság, amit mire tetten ér az ügyfél, már kifutott abból az időablakból, amikor pénzvisszafizetést lehet kérni. Konkrétan arról van szó, hogy ha az inode-ok azaz, gyakorlatilag a fájlok és mappák száma meghaladja a 100.000-et, afölött nem végzik el a biztonsági mentést, ami elemi szolgáltatás, 250.000 inode-ot elérve pedig kihúzzák a dugót és jelzik, hogy "hé paraszt! bérelj dedikált szervert, tízszer ennyiért, de rögtön, persze tőlünk, hát honnan máshonnan?"
Na most aki kicsit is képben van, az tudja hogy a 100.000 lehet, hogy soknak tűnik, viszont egy komolyan vehető CMS telepítése önmagában több tízezer inode-ot foglalhat le, azaz amikor még nincs is rajta semmilyen tartalom! Arról nem is beszélve, hogy az ilyen-olyan logfájlok napi rendszerességgel jönnek létre halomra, amiket valahogy le is kell válogatni. Vagy éppen ha valaki van annyira kezdő, hogy az email-szolgáltatást nem kimondottan email-szolgáltatótól veszi igénybe, hanem a web-hoszting szolgáltatójától, a csomag részeként, számolni kell vele, hogy minden szutykos email természetesen plusz egy-egy fájl, amiből aztán jó sok lehet, kevés felhasználó esetén is. A Hostgatornál a lenyűgöző prosztóság része, hogy előre nem figyelmezteti az ügyfelet és be se engedi addig, amíg nem fizet! Ahogyan suttyóság a köbön az is, hogy megtévesztő módon az első számlázási ciklusra, azaz 1-2 évre adnak mondjuk 60%-os kedvezményt, amit ugye jól el is felejt az ügyfél, amikor pedig ez az idő letelik, a következő ciklust automatikusan számlázzák és persze vonják is le a kártyáról, már ha tudják - az én esetemben nem tudták. A kedvezmény nélküli ár pedig olyan összes lett volna, hogy attól még bennem is megállt az ütő, de ez még mindig nem a legalja, amikor chatsupportot kértem, elkezdtek alkudozni és a végén már negyed annyiért (!!) adták volna a szolgáltatást, csak hogy ottmaradjak - érted, pár órával azt követően, hogy konkrétan megpróbáltak meglopni. Ennyit a világ legnépszerűbb, legfancybb shared hoszting szolgáltatójáról.
- a hasonló népszerű Godaddy beígér toronyórát lánccal, de egy sokadik keresési találatként fellelhető fórumban ugyanúgy ott van, mint a TOS-jükben, hogy a fene nagy korlátlanság mellett korlátozzák az adott időkeretben engedélyezett adatbázis-tranzakciók számát. Na már most, egy kisebb látogatottságú hírportál esetén is simán előfordulhat az, hogy hirtelen több látogató esetén átlépné a CMS a megengedett limitet és nem, nem az történik, hogy a látogatók egy részét nem tudja kiszolgálni egy kedves Times New Roman bötűvel' írt out of resources üzenet mellett, hanem az, hogy konkrétan senkit!
Azt meg tudjuk, hogy a leginkább kritikus általában éppen az adatbázismotor erőforrásigénye. A webhely utolsó helyes állapotát statikusan behúzni képes Cloudflare ideig-óráig megoldást jelenthet.
- a szépnevű Bluehostnál még ügyesebben el van rejtve, hogy mennyi az annyi, akit nem hiszi, járjon utána. A Kék Parasztok 20 USD/hó-tól kínálnak normális Wordpress-hosztingot, az már csak pici betűkkel van odabökve, hogy csak az első számlázási ciklusban, mert utána már 40 USD/hó a díj, ami egy vicc. Bizarr vicc, ha azt nézzük, hogy a hivatalos Wordpress-hoszting csomagok közül a legizmosabb is 25 USD körül van, gyakorlati szempontból a korlátozás meg annyi, hogy nyilván nem lehet belenyúlni a kódba. Viszont a hivatalos Wordpress-hosztingnál amellett, hogy eléggé harceddzett arcok figyelik főállásban, hogy ne is legyen törhető az oldal, ha extrém forgalma van az ügyfélnek, az ő asztaluk megoldani a dolgot a háttérben.
- nem tudom már, hogy hol láttam olyan típusú csalást, ami nagyon hasonló annál, amit a Hostgator alkalmaz a tárterülettel kapcsolatban. Nevezetesen az, hogy korlátlan adatbázist kínálnak, viszont maguknak az adatbázisoknak a mérete már korlátozott, néhányszor 10 MB-ra, amit ugyancsak nem olyan nehéz megugrani még szabályos használat esetén sem, mint amilyennek tűnik.
Ahogy utaltam rá, a pénzvisszafizetési garancia is rendszerint okosba' úgy van kitalálva, hogy az arra adott 30-90 napban úgysem fog kiderülni, ha valamit nem teljesít a szolgáltató normálisan, a költözés pedig minél később történik, rendszerint annál fájdalmasabb.
Nagyon bájos hazugság még, amikor feltüntetik, hogy a szervereik milyen überbiztonságos szerverhotelben vannak elhelyezve, azt a benyomást kelteve, mintha övék lenne az egész, nem pedig olyan adatközpont aminek amúgy van rajtuk kívül még akár több száz mammut-ügyfele.
Visszatérve ahhoz, hogy hogyan lehet még életben 2017-ben is a magyar webhoszting-üzletág, szakmailag megalapozott magyarázatot inkább ne is keressünk, mert aligha van. Az egyik gyakori eset, hogy egy hardcore IT-s havernak van pár szervere, aztán önkéntesen beenged néhány ismerőst, ugyan ennek nincs különösebb piactorzító hatása. A másik magyarázat az, hogy egyszerűen azért választják a magyar ügyfelek a magyar hosztingot, mert magyar, ami meg aztán tényleg csak akkor indokolt, ha az ügyfél egy büdös szót nem tud angolul, lévén, hogy nyilván a support is magyar nyelvű lesz.
Ezen kívül keringenek még olyan közkeletű ostobaságok, minthogy az, hogy a Google preferálni fogja a tartalmakat a rangsorolásnál Magyarországról indított keresés esetén, ha az magyar hálózat felől töltődik. Ez valamikor jópár éve akár még igaz is lehetett, de akkor is minimálisan nyomott a latba, ami viszont sokkal inkább számít, hogy az oldal mennyire gyorsan töltődik be. Ehhez viszont érdemes tudni, hogy az utóbbi pár évben több nagy, végfelhasználók számára is igénybe vehető CDN költözött be Magyarországra. Ez pedig annyit jelent, hogy simán előfordulhat, hogy mondjuk egy echte-magyar szolgáltatónál lévő, de ingyenes-filléres Cloudflare mögé tett oldal betöltődése Magyarország területén belül gyorsabb lesz esetenként, mintha egyenesen a szolgáltatótól töltődne be, nem mellékesen más földrajzi területről pedig teljesen biztosan. Igaz, van pár szempont ami miatt a Cloudflare-t már nem ajánlanám, hogy miért nem, az most nem tartozik ide.
Summázva, ha valaki nincs otthon a témában, kérdezzen olyat, aki sok-sok éve igen, viszont nem a haverja szolgáltatóját fogja ajánlani szakmai megfontolás nélkül. Ugyanakkor sok esetben a geekek vagy kimondottan IT-sok sem a legjobb tanácsadók a témában, mivel esetleg rögtön VPS-t vagy dedikált szervert ajánlanának sokkal drágábban olyan célra, amire egy megbízható shared hoszting is elegendő. Másrészt amikor az IT-s rögtön VPS-t ajánl például azon az elven, hogy körülbelül egy jóféle shared hoszting árában' mérik, a fene nagy csőlátás miatt egy nagyon fontos dolgot elfelejt: a virtualizált vas vagy a tényleges vas, az tényleg csak vas. Azaz ha licenszelni kell rá ezt-azt, na meg üzemeltetni kell, akkor az ügyfélnek úgyis meg kell fizetnie egy IT-st, esetleg nem is tudja annyira biztonságosra beállítani, megfelelő SLA mellett, mint az erre specializálódott szolgáltatónál dolgozó szakik, másrészt nem is ugrasztható 0-24-ben, aztán az ügyfél többet fizet a kevesebbért.
